TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK
Irodánk első sorban polgári és társasági jogi szakterületen végez ügyvédi tevékenységet.
Tevékenységünk kiterjed különféle szerződések készítésére, peres és peren kívüli eljárásokban történő képviseletre.
Társasági jog
cégalapítás
társasági szerződések, alapító okiratok készítése, módosítása
változás-bejegyzés
cégbíróság előtti képviselet
társasági szerződések, alapító okiratok készítése, módosítása
változás-bejegyzés
cégbíróság előtti képviselet
Polgári jog
szerződések szerkesztése, véleményezése
polgári peres és peren kívüli képviselet
különböző szerződések szerkesztése
termőfölddel kapcsolatos szerződések készítése
polgári peres és peren kívüli képviselet
különböző szerződések szerkesztése
termőfölddel kapcsolatos szerződések készítése
Ingatlan jog
ingatlanokkal kapcsolatos szerződések készítése (adásvétel, csere stb.)
Büntetőjog
büntető eljárásokban – nyomozás, bírósági szak – védelem ellátása
Követeléskezelés
fizetési meghagyás
végrehajtási eljárás
felszámolási eljárás
végrehajtási eljárás
felszámolási eljárás
GDPR
auditálás
szükséges iratok elkészítése
szükséges iratok elkészítése
Tartózkodási engedély
harmadik országbeli állampolgárokat érintő idegenrendészeti eljárások
Családi jog
...
Adásvételi szerződés
Ingatlan (legyen szó lakás, ház, telek stb.) nem elég az eladó és a vevő egyszerű szóbeli vagy írásos megállapodása, hanem azt írásos formában, kötelezően előírt tartalmi elemekkel szerkesztett és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratba kell foglalni majd az illetékes kormányhivatal részére benyújtani. További említést érdemel még a termőföld adásvételi
szerződés megkötése, mely azon túl, hogy speciális eljárási szabályok vonatkoznak rá, a szerződést egy úgynevezett biztonsági okmány felhasználásával kell megkötni.
Ingatlan adásvétele során gyakori, hogy a vevő a vételár megfizetéséhez banki kölcsönt vesz igénybe, a szerződés előkészítésekor ezért figyelemmel kell lenni minden esetben a kölcsönt nyújtó pénzintézet által támasztott további tartalmi követelményekre, és azokat minden esetben a szerződésbe bele kell foglalni.
A vételárat az eladó és a vevő határozza meg közösen. Annak kifizetése történhet az adásvételi szerződés aláírásakor, egy összegben, készpénzben vagy átutalással, de például bankkölcsön esetén a felek szükségszerűen részletfizetésben állapodnak meg, amikor is meg kell határozni a vételárrészletek összegét, és azok kifizetésének határidejét, módját. Gyakori,
hogy a szerződő felek a szerződés biztosítékaként foglaló kikötésében állapodnak meg, mely leegyszerűsítve a szerződéskötéskor (vagy akár azt megelőzően) kötelezettségvállalásként átadott pénzösszeg, mely a vételárba beleszámít. A pénzintézet által nyújtott kölcsön minden
esetben utolsóként kerül kifizetésre az eladó részére.
Bizonyos esetektől eltekintve az eladónak energetikai tanúsítványt kell beszereznie és átadni a vevő részére. Az energetikai tanúsítvány számát az adásvételi szerződésbe bele kell írni.
Az ingatlan birtokbaadása főszabály szerint a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg, vagy azt követően történik, amikor a szerződő felek átadás-átvételi jegyzőkönyv használatával rögzítik az ingatlan közműóráinak állásait, valamint az eladó átadja a kulcsokat a vevő részére.
Ingatlan vásárlásakor a vevő főszabály szerint 4% mértékű vagyonszerzési illetéket köteles az állam részére fizetni, míg az eladót szja fizetési kötelezettség terheli. Mindkettő vonatkozásában felmerülhetnek azonban olyan körülmények, melyek mérséklik, vagy törlik a fizetési kötelezettségeket. Ezen körülmények szerződéskötés előtt tisztázásra kerülnek.
Irodánk a teljes folyamat lebonyolításában készséggel áll az ügyfelek rendelkezésére. Szükség esetén kapcsolatba lépünk az ingatlanközvetítővel, a pénzintézettel, valamint a földhivatali ügyintézés is a megbízás részét képezi.
Tanácsadásért, ajánlatért hívjon bizalommal.
szerződés megkötése, mely azon túl, hogy speciális eljárási szabályok vonatkoznak rá, a szerződést egy úgynevezett biztonsági okmány felhasználásával kell megkötni.
Ingatlan adásvétele során gyakori, hogy a vevő a vételár megfizetéséhez banki kölcsönt vesz igénybe, a szerződés előkészítésekor ezért figyelemmel kell lenni minden esetben a kölcsönt nyújtó pénzintézet által támasztott további tartalmi követelményekre, és azokat minden esetben a szerződésbe bele kell foglalni.
A vételárat az eladó és a vevő határozza meg közösen. Annak kifizetése történhet az adásvételi szerződés aláírásakor, egy összegben, készpénzben vagy átutalással, de például bankkölcsön esetén a felek szükségszerűen részletfizetésben állapodnak meg, amikor is meg kell határozni a vételárrészletek összegét, és azok kifizetésének határidejét, módját. Gyakori,
hogy a szerződő felek a szerződés biztosítékaként foglaló kikötésében állapodnak meg, mely leegyszerűsítve a szerződéskötéskor (vagy akár azt megelőzően) kötelezettségvállalásként átadott pénzösszeg, mely a vételárba beleszámít. A pénzintézet által nyújtott kölcsön minden
esetben utolsóként kerül kifizetésre az eladó részére.
Bizonyos esetektől eltekintve az eladónak energetikai tanúsítványt kell beszereznie és átadni a vevő részére. Az energetikai tanúsítvány számát az adásvételi szerződésbe bele kell írni.
Az ingatlan birtokbaadása főszabály szerint a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg, vagy azt követően történik, amikor a szerződő felek átadás-átvételi jegyzőkönyv használatával rögzítik az ingatlan közműóráinak állásait, valamint az eladó átadja a kulcsokat a vevő részére.
Ingatlan vásárlásakor a vevő főszabály szerint 4% mértékű vagyonszerzési illetéket köteles az állam részére fizetni, míg az eladót szja fizetési kötelezettség terheli. Mindkettő vonatkozásában felmerülhetnek azonban olyan körülmények, melyek mérséklik, vagy törlik a fizetési kötelezettségeket. Ezen körülmények szerződéskötés előtt tisztázásra kerülnek.
Irodánk a teljes folyamat lebonyolításában készséggel áll az ügyfelek rendelkezésére. Szükség esetén kapcsolatba lépünk az ingatlanközvetítővel, a pénzintézettel, valamint a földhivatali ügyintézés is a megbízás részét képezi.
Tanácsadásért, ajánlatért hívjon bizalommal.
Termőföld
Mi minősül termőföldnek?
A Földforgalmi törvény alapján: föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva
továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
Ki vásárolhat földet?
Föld tulajdonjogát törvényben meghatározott módon és mértékben, törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg.
Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg külföldi természetes személy, az államon kívül más állam, a törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy.
A termőföld tulajdonjogát magánszemélyként csak belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, kivételt
képez ez alól, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója.
A földműves a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát a már birtokában lévő föld területnagyságának beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
A termőföld adásvétel menete:
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzése vonatkozásában 2022. január 1. napjától a korábbi gyakorlattól eltérően az adásvételi, vagy haszonbérleti szerződést első körben nem a föld fekvése szerinti
települési önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni, hanem a szerződés előzetes megvizsgálása céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek (a föld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala, a továbbiakban: Földhivatal).
A Földhivatal a szerződést annak tartalmi és alaki kellékei alapján vizsgálja meg (pl. semmisnek minősül-e a szerződés, tartalmazza-e a szerződés az előírt nyilatkozatokat stb.), és 15 napon belül dönt a szerződés jóváhagyásának megtagadásáról, vagy annak közzétételéről. Abban az esetben, ha a Földhivatal az előzetes vizsgálat során nem tagadja meg az adásvételi, vagy haszonbérleti szerződést, akkor hivatalból elrendeli a közzétételt (azaz kifüggesztést, azonban a közzététel nem minősül a szerződés jóváhagyásának), továbbá a döntéséről tájékoztatja a feleket, valamint a szerződést megküldi a föld fekvése szerinti
települési önkormányzat jegyzőjének, aki hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. A kifüggesztés időtartama 60 nap, de ehhez hozzá kell számítani kitételét és levételét (2 nap).
A kifüggesztést követően a szerződés megküldésre kerül még az Agrárkamara részére is állásfoglalásának beszerzése céljából.
Mennyi idő, amíg az adásvételi szerződés megkötését követően bejegyzik a tulajdonosváltást?
Attól függően, hogy a szerződés esetén elővásárlási jog gyakorolható-e, illetve hatósági jóváhagyáshoz kötött-e, a tulajdonjog bejegyzés történhet néhány héten belül, de eltelhetnek akár hónapok is, mire végbemegy az adásvétel.
Irodánk nagy tapasztalattal rendelkezik termőföldekkel kapcsolatos szerződések lebonyolításában, legyen szó adásvételről, ajándékozásról, haszonbérletről, alhaszonbérletről stb.
Tanácsadásért, ajánlatért hívjon bizalommal!
A Földforgalmi törvény alapján: föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva
továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
Ki vásárolhat földet?
Föld tulajdonjogát törvényben meghatározott módon és mértékben, törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg.
Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg külföldi természetes személy, az államon kívül más állam, a törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy.
A termőföld tulajdonjogát magánszemélyként csak belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, kivételt
képez ez alól, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója.
A földműves a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát a már birtokában lévő föld területnagyságának beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
A termőföld adásvétel menete:
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzése vonatkozásában 2022. január 1. napjától a korábbi gyakorlattól eltérően az adásvételi, vagy haszonbérleti szerződést első körben nem a föld fekvése szerinti
települési önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni, hanem a szerződés előzetes megvizsgálása céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek (a föld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala, a továbbiakban: Földhivatal).
A Földhivatal a szerződést annak tartalmi és alaki kellékei alapján vizsgálja meg (pl. semmisnek minősül-e a szerződés, tartalmazza-e a szerződés az előírt nyilatkozatokat stb.), és 15 napon belül dönt a szerződés jóváhagyásának megtagadásáról, vagy annak közzétételéről. Abban az esetben, ha a Földhivatal az előzetes vizsgálat során nem tagadja meg az adásvételi, vagy haszonbérleti szerződést, akkor hivatalból elrendeli a közzétételt (azaz kifüggesztést, azonban a közzététel nem minősül a szerződés jóváhagyásának), továbbá a döntéséről tájékoztatja a feleket, valamint a szerződést megküldi a föld fekvése szerinti
települési önkormányzat jegyzőjének, aki hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. A kifüggesztés időtartama 60 nap, de ehhez hozzá kell számítani kitételét és levételét (2 nap).
A kifüggesztést követően a szerződés megküldésre kerül még az Agrárkamara részére is állásfoglalásának beszerzése céljából.
Mennyi idő, amíg az adásvételi szerződés megkötését követően bejegyzik a tulajdonosváltást?
Attól függően, hogy a szerződés esetén elővásárlási jog gyakorolható-e, illetve hatósági jóváhagyáshoz kötött-e, a tulajdonjog bejegyzés történhet néhány héten belül, de eltelhetnek akár hónapok is, mire végbemegy az adásvétel.
Irodánk nagy tapasztalattal rendelkezik termőföldekkel kapcsolatos szerződések lebonyolításában, legyen szó adásvételről, ajándékozásról, haszonbérletről, alhaszonbérletről stb.
Tanácsadásért, ajánlatért hívjon bizalommal!
Társasági jog
Irodánk kiemelten foglalkozik cégügyekkel. Mindenre kiterjedő, átfogó tájékoztatást nyújtunk alapítási, módosítási és egyéb cégjoggal összefüggő kérdésekben.
CÉGALAPÍTÁS
Irodánk ügyféli igényfelmérést végez, adott esetben könyvelővel is konzultál, ezt követően bekéri a szükséges adatokat, elkészíti az okiratokat, majd aláírást követően azokat elektronikus formában továbbítja az illetékes cégbíróság számára. A cégalapítás történhet
általános eljárás vagy egyszerűsített eljárás keretében. Az egyszerűsített cégeljárás a normál cégeljárással szemben gyorsabb, rugalmasabb ügyintézést és cégalapítás esetén jelentős költség-megtakarítást is biztosít.
CÉGMÓDOSÍTÁS
Változásbejegyzésre sor kerülhet a cég tagjainak változása, vezető tisztségviselő személyének változása stb. folytán. Alapvetően, ha a cégnyilvántartás adataiban történik változás, akkor változásbejegyzési eljárást kell lefolytatni. Változásbejegyzési eljáráskor leggyakrabban 15.000- Ft eljárási illetéket és 3.000- Ft közzétételi költségtérítést kell megfizetni. Az Iroda
elkészíti a szükséges iratokat és benyújtja az illetékes cégbíróság számára.
A fentieken kívül a Kovács Ügyvédi Iroda közreműködik többek között:
CÉGALAPÍTÁS
Irodánk ügyféli igényfelmérést végez, adott esetben könyvelővel is konzultál, ezt követően bekéri a szükséges adatokat, elkészíti az okiratokat, majd aláírást követően azokat elektronikus formában továbbítja az illetékes cégbíróság számára. A cégalapítás történhet
általános eljárás vagy egyszerűsített eljárás keretében. Az egyszerűsített cégeljárás a normál cégeljárással szemben gyorsabb, rugalmasabb ügyintézést és cégalapítás esetén jelentős költség-megtakarítást is biztosít.
CÉGMÓDOSÍTÁS
Változásbejegyzésre sor kerülhet a cég tagjainak változása, vezető tisztségviselő személyének változása stb. folytán. Alapvetően, ha a cégnyilvántartás adataiban történik változás, akkor változásbejegyzési eljárást kell lefolytatni. Változásbejegyzési eljáráskor leggyakrabban 15.000- Ft eljárási illetéket és 3.000- Ft közzétételi költségtérítést kell megfizetni. Az Iroda
elkészíti a szükséges iratokat és benyújtja az illetékes cégbíróság számára.
A fentieken kívül a Kovács Ügyvédi Iroda közreműködik többek között:
- szindikátusi szerződések elkészítésében
- jegyzőkönyvek, belső szabályzatok egyéb cégjogi dokumentációk elkészítésében
- taggyűlések, közgyűlések levezetésében
- átalakulás, szétválás, egyesülés
- törvényességi felügyeleti eljárásokkal kapcsolatos jogi közreműködés
- közreműködés (egyszerűsített) végelszámolási, kényszertörlési, felszámolási,
- csődeljárásban
- közreműködés vagyonrendezési eljárásokban
- jogvitákban való közreműködés
Lépjen kapcsolatba még ma velünk!