Ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépése
Az Országgyűlés döntött arról, hogy az korábban 2023. február 2-i hatálybalépés helyett az új ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépését egy évvel, 2024. február 1-jére halasztják. Továbbá arról is döntés született, hogy 2023. január 1-től megszűnik a nem hiteles tulajdoni lap igénylésének lehetősége. Indoklásként az szolgált, hogy a nem hiteles tulajdonilap-másolat csupán információs célokra szolgált, így ennek megszüntetésével elkerülhetők lesznek az egyes eljárásokban tévesen lekért, bizonyító erő nélküli, nem hiteles tulajdonilap-másolatok használata.
A 2024. február 1-jén hatályba lépő legfontosabb változások:
- Külön-külön is alapítható lesz elidegenítési és terhelési tilalom. Ezen két korlátozást a jövőben nem csak együttesen, hanem egymástól függetlenül, külön-külön is lehet majd alapítani. Ennek értelmében a tulajdonost megillető jogok egymástól függetlenül, a másik tulajdonosi jogosítványt nem érintve korlátozhatók. Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdonosának az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozza. Az elidegenítési tilalom révén az ingatlan tulajdonjogának átruházáshoz, terhelési tilalom révén annak további megterheléséhez a tilalom jogosultjának hozzájárulása szükséges. A gyakorlatban a módosítás lehetővé teszi, hogy terhelési tilalom is alapítható önállóan, ami az ingatlan átruházását nem, csak annak megterhelését korlátozza.
- Adásvétel esetén az eladó érdekeit szolgáló tulajdonjog fenntartásával egyidejűleg a szerződés alapján a vevő tulajdonszerzésre irányuló várományi jogát is védelemben kell részesíteni, azaz az eladó a jövőben a tulajdonjog-fenntartással már csak korlátozottan rendelkezhet. A tulajdonjog fenntartás időtartama alatt a vevő tulajdonszerzésre irányuló jogát az eladó a vevő hozzájárulása nélkül nem csorbíthatja, a tulajdonjog-fenntartást pedig a tulajdonjog-fenntartás ténye és a vevő személyének feltüntetése helyett az ahhoz kapcsolódó vevői jog feltüntetésével kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
- Eredeti állapot helyreállítása: az új Inytv. szerint tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához jogerős bírósági, hatósági határozatra vagy végleges közigazgatási hatósági határozatra lesz szükség. Vagyis tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához jogerős bírósági, hatósági határozat vagy végleges közigazgatási hatósági határozat szükséges, azaz a felek megállapodása (szerződés felbontása, érvénytelennek elismerése stb.) nem törheti át az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konstitutív hatályát. Magyarul a törvényszöveg jelenlegi állapota szerint a feleknek mindenképpen bírósághoz kell majd fordulniuk ha utóbb „meggondolnák” magukat.
- Az új Inytv. szerint el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. Tehát az ingatlanügyi hatóság 2024. február 2-től egyfajta polgári bírósági jogkörrel is rendelkezni fog, hiszen szerződés érvényessége vagy érvénytelensége kérdésében az általános hatáskörrel a polgári bíróságok rendelkeznek.