Élet az ítélet után

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy egy büntető ügyben letöltendő szabadságvesztést tartalmazó bírósági döntés után mikor kell a büntetés-végrehajtási intézetbe ’bevonulni’?

A büntetés vagy intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik, amelynek az eljárása során az végrehajthatóvá vált. A bírósági tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül intézkedik az értesítőlap kiállítása és megküldése iránt.

A jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételének elrendelésekor a tanács elnöke a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a végrehajtás foganatosítása végett az elítéltet a bv. intézetbe előállító rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek adja át.

Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést vagy elzárást kiszabó bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az elzárásról kiállított értesítőlapot és az ügydöntő határozat rendelkező részét a székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg.

A büntetés-végrehajtási törvény 37. §-a kitér arra, hogy bizonyos esetekben azonnali foganatosítás is történhet, ami azt jelenti, hogy az ítélet kihirdetése és a büntetés megkezdése időben egybeesik.

37. § (1) A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét

a) rendelheti el, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és a bűncselekmény jellegére, az elítélt személyi és családi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát,

b) rendeli el, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki,

c) ^*  rendeli el, ha a szabadságvesztés mellett kiutasítást szabott ki.

(2) Az (1) bekezdés esetén a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától rövid úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át. Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a büntetés-végrehajtási őr kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése végett rövid úton a rendőrséget keresi meg.

Az elítélt a bíróság döntése után behívót kap, amely tartalmazza a bevonulás időpontját, azaz hogy mikor kell megjelennie a behívóban megadott büntető-végrehajtási intézetben.

A jogerős ítélet kiszabását követően a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága határozza meg, hogy mikor, és melyik intézetben kell jelentkezni a büntetés letöltésére. Ha az érintett nem veszi át a behívó levelet, vagy nem vonul be a megadott helyre a megadott időben, akkor körözni fogják, és ha elkapják, beviszik a börtönbe. Ekkor az előállítás költségét is az elítéltnek kell kifizetnie. Továbbá ez esetben biztosan elveszti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét, és a teljes kiszabott büntetését ki kell töltenie a börtönben akkor is, ha a továbbiakban kifogástalanul viselkedik.

Az érintettnek lehetősége van arra, hogy a törvényben meghatározott okokra hivatkozással kérje a szabadságvesztés elhalasztását:

A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha annak hátralévő része két év, vagy annál rövidebb, az elítélt kérelmére - fontos okból - különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel - legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja,

c) halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére abban az esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb.

(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) ^*  a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének - az elítélt egészségi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

A halasztási kérelem elutasítása esetén lehetőség van fellebbezést benyújtani. A fellebbezés benyújtása a bevonulásra nincs halasztó hatállyal, vagyis elutasítás esetén a behívóban meghatározott időben az elítéltnek be kell vonulni a börtönbe. Lehetőség van azonban a fellebbezésben a döntésig a szabadságvesztés végrehajtásának függőben tartását kérni, ezt nevezik függőben tartási kérelemnek. Ilyenkor a bíróság megkeresi a büntetés-végrehajtási intézetet, és a fellebbezés elbírálásáig a bevonulást felfüggeszti. Ez azonban csak egy lehetőség, és nem kötelező.